A Halloween eredete egészen az ókori keltákig nyúlik vissza, akik ezen az éjszakán a szellemek elűzésére törekedtek. Nem egy tengerentúli divathóbortról van tehát szó, hanem egy évezredes európai hagyományról, ami az évszázadok során gyökeresen átalakult.Október utolsó napján egyre több ablakban gyulladnak ki a faragott töklámpások, a gyerekek ijesztő ruhákat húznak, a felnőttek pedig jelmezes bulikra készülnek. De mégis miért csináljuk ezt az egészet?
A Halloween eredete körüli tévhiteket és a mögötte rejlő izgalmas történetet járjuk most körbe
Honnan ered a Halloween? Tények és érdekességek a kelta gyökerektől a mai bulikig
- A Halloween eredete a kelta samhain ünnepre vezethető vissza.
- A Mindenszentek és a Halottak napja a pogány hagyomány átkeretezésével jött létre.
- A töklámpás őse eredetileg répából készült egy ír legenda alapján.
- A mai csokit gyűjtő szokás a középkori lélekkenyérből és a későbbi amerikai csínytevésekből alakult ki.
A Halloween eredete és a kelta samhain: amikor elmosódik a határ
A kelták mintegy 2000 évvel ezelőtt a mai Egyesült Királyság, Írország és Franciaország területén éltek. Az évet két részre – a világos nyárra és a sötét télre – osztották. Az újévet november elején ünnepelték, a tél kezdetekor, ezt hívták samhainnak. Ez az október utolsó napján, sötétedés után kezdődő, háromnapos ünnep volt a legfontosabb számukra, hiszen a kelták a naplementétől számolták a napokat.
A samhain a nyár és a betakarítás végét, valamint a hideg tél kezdetét jelezte, amit az emberi halállal is társítottak. Úgy hitték, ezen az éjszakán a túlvilág határai elvékonyodnak, és a halottak szellemei képesek átjárni a világok között. Nemcsak az előző évben elhunytak jutottak el ekkor a túlvilágra, de az ottani lelkek is visszatérhettek az élők közé.

Hogy megvédjék magukat, az emberek hatalmas máglyákat gyújtottak, állatokat áldoztak az isteneiknek, és hallgatták a druidák jövendőmondásait. Főként állatok koponyáit és bundáját magukra öltve maszkírozták el magukat, hogy megtévesszék vagy elijesszék a bosszúszomjas szellemeket.
Keresztény átkeretezés: így született a Mindenszentek és a Halottak napja
Amikor a Római Birodalom az I. században elfoglalta a kelta területeket, a samhain nem tűnt el, hanem összefonódott a rómaiak Pomona-ünnepével és a Feraliával. Sőt, a kelta hagyomány még a birodalmat is túlélte.
A VIII. században, 741-ben a katolikus egyház a korábban május 13-án tartott Mindenszentek napját áttette november 1-jére. A cél egyértelműen az volt, hogy elhomályosítsák a pogány samhain fényét. IV. Gergely pápa 835-ben tette ezt hivatalos egyházi ünneppé, az első millennium környékén pedig hozzákapcsolták a tisztítótűzben égő lelkekért tartott november 2-i halottak napját is. A kereszténység a karácsonyhoz hasonlóan – amit a szaturnália és a germán fényünnep ellensúlyozására tettek a téli napfordulóhoz – a kelta újévet is a saját képére formálta.
Maga a Halloween szó egyébként az All Hallow’s Eve kifejezésből származik, ami mindenszentek éjszakáját jelenti, és ennek az óangol elnevezésnek a skót változata terjedt el.
Répa helyett tök: Jack O’Lantern és a Halloween dekoráció gyökerei
Akármilyen meglepő, a klasszikus Halloween dekoráció alapja, a vigyorgó lámpás eredetileg nem tök volt, hanem répa, cékla vagy karórépa! A szokás alapja egy ír monda: a furfangos kovács, Jack O’Lantern alkut kötött az ördöggel. Halála után azonban a mennyországba nem engedték be, a pokolból pedig az ördög zárta ki. Jack így egy izzó széndarabbal a kezében bolyongásra ítéltetett.

Az írek az ő emlékére faragtak répalámpásokat a szellemek távoltartására. Amikor azonban a XIX. században a mélyszegénység elől tömegesen kivándoroltak Amerikába, felfedezték, hogy a kontinensen a tök sokkal jobban faragható és közkedveltebb alapanyag. Így született meg a ma ismert Halloween dekoráció szimbóluma.
Véres csínyektől a kéregetésig: a Halloween jelmez és az édességgyűjtés útja
A rászorulók megvendégelése már a középkorban összekapcsolódott ezzel az időszakkal. Máglyák helyett gyertyát gyújtottak, és úgynevezett lélekkenyeret osztottak a szegényeknek, akik cserébe imádkoztak az adományozó elhunyt szeretteiért.
Később, 1605 novemberében Guy Fawkes fel akarta robbantani a brit parlamentet. A meghiúsult merénylet után november 5-e elkeseredett örömtűz-gyújtások és csínytevések napja lett Angliában, ami a dátum közelsége miatt teljesen egybefolyt a Halloweennel.
Amikor az írek Amerikába vitték az ünnepet, az leginkább az elszabadult csínytevésekről szólt. Az 1920-as években és a nagy gazdasági világválság idején a fiatalok komplett felfordulást csináltak: villamosokat siklattak ki, autókat szedtek szét és pakoltak fel a háztetőkre, vagy kieresztették a karámokból az állatokat.

A modern Halloween bulik és a sorozatgyártott Halloween jelmez korszaka részben azért indult el, hogy keretek közé tereljék ezt a káoszt. A boltban kapható jelmezek története egyébként döcögősen indult: az első papírból készült darabok nem egyszer lángra kaptak a gyertyák tüzétől. A ma ismert (trick or treat), azaz a csokit vagy csalunk hagyománya a házigazdák megvesztegetéseként alakult ki. A lakók édességgel vásárolták meg a nyugalmat a tojás- és vécépapíreső ellen. Ez a szokás annyira bevált, hogy Amerikában ma a karácsony után ezen a napon fogy a legtöbb édesség.
Van helye a Halloweennek nálunk?
Hazánkban minden évben fellángol a vita: egyesek örömmel készülnek, míg mások hangoztatják, hogy ez csak egy „amerikai divat”, és nekünk a halottak napját kell tartanunk.
De ha a történelem mögé nézünk, tisztán látszik, hogy a Halloween, a Mindenszentek és a Halottak napja gyökerei közösek. Ugyanannak az ősi hagyománynak a három különböző változata ezek, amelyeket a különféle kultúrák eltérően formáltak meg. Ráadásul mivel három egymást követő napról van szó (október 31., november 1. és november 2.), remekül megférnek egymás mellett: jut idő a vidám jelmezes mókára, és a csöndes, gyertyagyújtós megemlékezésre is.
Jó, ha tudod
Mikor van Halloween?
Halloween minden évben október 31-én van.
Mit jelent a Halloween szó?
A Halloween szó az angol All Hallow’s Eve kifejezésből származik, ami mindenszentek éjszakáját jelenti.
Ehető-e a Halloween tök?
Igen, a Halloween-i tök ehető, de mivel kifejezetten díszítésre és faragásra nemesítették, a húsa általában rostos, vizes és íztelen, így gasztronómiai szempontból messze elmarad az olyan ízletes étkezési fajtáktól, mint a sütőtök vagy a hokaidó.
Ha a Halloween mellett döntöttetek, a Gyerekbulikra Magazin októberi különszáma segít a családi ünneplésben: buliszervezés lépésről lépésre, DIY dekoráció, receptek és barátságos jelmezötletek, ingyen letölthetően.
Halloween nálunk, Gyerekbulikra-módra
Akármelyik oldalán állsz is a vitának, ha végül úgy döntötök, hogy gyermeketekkel együtt kipróbáljátok a Halloween hangulatát, szívesen segítünk ebben. Akár egy hangulatos arcfestésről, akár egy komplett Halloween gyerekzsúrról van szó, Budapesten, Kecskeméten és Szegeden rendszeresen ott vagyunk, és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Tolna, Békés és Veszprém megyébe is elmegyünk, nagyobb őszi rendezvényre pedig országszerte.
Ha megtetszett a Halloween hangulata
Ha kedvet kaptatok hozzá, ebben a cikkünkben gyakorlati ötleteket is találtok a közös ünepléshez: Halloween gyerekzsúr ötletek – dekoráció, játékok és arcfestés egy helyen. Ha pedig rémisztő finomságokat keresel, Halloween vendégváró falatok cikkünkben találsz ötleteket!
Még több gyerekbuli inspirációért látogass el blogunkba – biztosan találsz olyat, ami neked is tetszik!
Erről a témáról a Papás-Mamás Magazinban is megjelent egy cikkem: Halloween gyerekekkel: hogyan legyen izgalmas, de ne túl ijesztő?
💌 Tetszett? Iratkozz fel, és havonta megkapod a Gyerekbulikra magazint, hetente pedig a legfrissebb bulis ötleteket!

